Blog

Laár András és a buddhizmus – 4. rész

Tudat teremtette dolgok között élünk

Az alaptanítás mellé való az ürességről szóló tanítás, amely kimondja, hogy a dolgok önmagukban nem valóságosak. A minket körülvevő világ nem objektív valami, a jelenségek benne nem objektíven, hanem szubjektíven létező dolgok. Valójában nem megfogható, hogy mi micsoda.

Laár András és a buddhizmus – 3. rész

A Négy Nemes Igazságból az első úgy szól: “A létesülés szenvedés”. A létesülés alatt nem az abszolút Létet értette. Az abszolút Lét szanszkritül úgy hangzik hogy szat. E szó egyszerre jelenti azt, hogy Tisztaság, Igazság és Létezés. A konkrét formájában megjelenő létesülés a bhava. Mondjuk úgy, hogy egy bizonyos konkrét létformát a bhava szóval jelölnek. Buddha erről a bhaváról beszélt, s az első igazság páli nyelven úgy hangzik, hogy bhava dukkha. A bhava azt jelenti, hogy egy bizonyos létforma, a dukkha pedig azt jelenti, szenvedés.

Laár András és a buddhizmus – 2. rész

Hamarosan – 1985-ben vagy ’86-ban – föl is vettem a buddhista vallást, ami voltaképpen abból állt, hogy az öt erkölcsi fogadalmat meg kellett tenni. Az e fogadalmakhoz járuló tanítás szerint, ha valaki ezeket nem tartja be, akkor ő nem gonosz vagy bűnös, ezért nincs kitaszítva a buddhisták közül. Úgy mondták, hogy ezek irányelvek, ezekbe az irányokba törekedjél. Ha véletlenül mégiscsak lesznek szeretőid, nem tudsz hűséges maradni, az nem jelenti azt, hogy bűnös vagy és el vagy kárhozva.

Laár András és a buddhizmus – 1. rész

András arról mesél, hogy közel 30 éve (1985-ben), hogyan és miért érintette meg a buddhizmus:

A buddhizmus nem Istennel, hanem a dolgokkal foglalkozott, azzal, hogy miként vannak a dolgok, és azzal, hogy az embernek milyen legyen a viszonya a dolgokhoz. Türelmes és bölcs felfogás volt ez. Rögtön a buddhizmus hívévé szegődtem, s magamban azt mondtam, hogy mindig e felfogást kerestem.

Augusztusi programok

Augusztus bővelkedik a magyar hagyományokhoz és az egészséges életmódhoz kapcsolódó programokban. Szombaton volt a 41. Javasünnep Kesztölcön, ahol András a magyarságunkban rejlő kincsről beszélt, majd mantrikus zenéléssel folytatta előadását.
Most szombaton, augusztus 24-én lesz a 17. Vegetáriánus Fesztivál Budapesten, ahol Besenyő Pista bácsi a táplálkozástudományról fogja okítani a hallgatóságot. 🙂

Énvizsgálat

Ki vagyok én? Vagy még inkább, melyik „én” vagyok igazán én? Mert például „én” emlékszem arra a három éves önmagamra, aki nagyon el volt keseredve egy hintaló miatt. Az akkori önmagam – ma már elérhetetlen – vonzalommal viseltetett az ismerős Béluka játéka iránt, még sírva is fakadt, amikor azt nem kapta meg. Ám az akkor oly’ tragikusnak átélt érzések azóta elszálltak, a könnyek már hosszú évtizedek óta felszáradtak, az önmagamról alkotott képek, a szándékok, a gondolatok, az érzések mind megváltoztak, sőt még a testem is.

Ki van sokan?

Bemegyek egy bevásárlócentrumba, vagy valami ilyesmi helyre, ahol sokan tolonganak nagy kosarakat cipelve vagy otromba bevásárlókocsit tolva, és bosszankodom azon, hogy „de sokan vannak itt”. Aztán észbe kapok: de hát ők is csak ugyanúgy bejöttek, mint én, ráadásul nem is valami mást akarnak ott, csak bevásárolni. Mégis ők vannak „sokan”. Én ugye nem vagyok „sokan”, hiszen én én vagyok, ami ugye nem sok.

Az igazságról

Az igazságról az egyik legfontosabb tudás az, hogy ahonnan nézik, onnan valamilyen módon igaz. Ahány szempontból lehet nézni egy dolgot, arról annyi igazság alakulhat ki. Van az igazságoknak hierarchiája, mert például egy olyan igazság, amelyik tartalmazni képes más igazságokat, az szükségszerűen magasabb rendű. Egy csomó igazság összebékíthető.

Szeretet, bölcsesség, gyógyító erő

Nyilván egy humorista se nevet állandóan, de általában derűsebb?

A humor közvetlen gyakorlása, a humor műfaján belüli rendszeres tevékenykedés sokat segít az embernek abban, hogy ne vegye olyan nagyon-nagyon komolyan a világ dolgait. Ne szívja mellre. Ugyanakkor úgy érzem, hogy a humor mellett más praktikákra is szükség van.

Scroll to top