Mi mind egyek vagyunk!

Blog
Kedves Barátaim! Most hallgattam éppen Red Buffalo Heart, lakota hagyományokat követő indián sámán dalát, aki egyébként civil emberként él - mellékesen, de formailag mindenképpen - és tényleg tudja a Lényeget. Ezt a Lényeget mondja el "We Are All One!" című és tartalmú dalában, amit szíves figyelmetekbe ajánlok ezennel. Miért is ez a Lényeg? - tehetné fel a kérdést valaki, és akkor az lenne a válaszom, hogy "nagyobb az összetartozás köztünk, mintsem hinnénk". Semmi nyálas, egymásra borulós indíték nem hajt engem, de azt azért tudom, hogy az Egy Tudat tudatszikráit visszük szerteszét a világba. Ugyanaz a kíváncsiság munkál bennünk, ugyanúgy szenvedünk, örülünk, ugyanúgy boldogságra vágyunk, teljes mértékben képesek vagyunk egymás érzelmeit átérezni, és még ezer érv lehetséges... Ám, mi inkább hajlamosak vagyunk egymást valaki tök idegennek, sőt rosszabbnak, ellenségnek, pusztítandó gonosznak…
Tovább olvasom

Tégla-ügyek

Blog
Van valahol egy tégla. Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy a háromféle minőség közül – jó, rossz, közömbös – melyik illik leginkább erre a téglára, meg kell vizsgálnunk. Ha beépítjük a falba – jó. Ha ráejtjük a lábunkra – rossz. Ha elmegyünk mellette fütyöröszve – közömbös. Sőt! Ha beépítik a téglát az „ellenség” falába, amely mögül miránk lődöz – rossz. Ha ráejtjük a téglát az „ellenség” lábára – jó! Minden nézőpont kérdése. Milyen tehát valójában a tégla? Ilyen értelemben semmilyen. Mentes a jótól, a rossztól, sőt még a közömböstől is. Nincs eleve elhatározva, nincs belekódolva, hogy fájdalmat vagy örömet okoz-e valakinek, ám az a bizonyos valaki irányultságától, cselekedetétől, hozzáállásától függően átélheti jónak, rossznak és közömbösnek is. Tele is van tehát a tégla mindazzal a minőséggel, amilyennek megélhető. Teli Üresség. Ezzel párhuzamosan,…
Tovább olvasom

Laár András és a buddhizmus – 5. rész

Blog
Minden ürességtermészetű Kialakult tehát a buddhizmus későbbi változatában egy olyan szemlélet, amely szerint valójában minden ürességtermészetű. Nincs olyan jelenség, amely önmagában létező lenne. Minden csak egymás viszonylatában valami, és ez azt jelenti, hogy az Abszolút Igazság a létezéssel kapcsolatban az, hogy minden jelenség - beleértve az embert, mint szemlélőt, és az egész világot, mint a szemlélet tárgyát - üresség-mentességtermészetű. Semminek sincs önmagában rejlő léte, se az énnek, se a külső dolgoknak, semminek. Ugyanakkor bizonyos szempontból mégis a tapasztalás folyamata során valóságosnak tűnnek, tehát kétfelé kell választani a dolgot. Ez a kétfelé választás a Két Nemes Igazság formájában jelent meg. Buddha eredeti kinyilatkoztatásaihoz képest, amelyek a Négy Nemes Igazságot helyezték alapul, azokat nem vitatva és nem mondva, hogy azok nem helyesek, a Két Nemes Igazságra helyeződött a hangsúly. Ez a törvény…
Tovább olvasom

Laár András és a buddhizmus – 4. rész

Blog
Tudat teremtette dolgok között élünk Az alaptanítás mellé való az ürességről szóló tanítás, amely kimondja, hogy a dolgok önmagukban nem valóságosak. A minket körülvevő világ nem objektív valami, a jelenségek benne nem objektíven, hanem szubjektíven létező dolgok. Valójában nem megfogható, hogy mi micsoda. Például mit jelent az, hogy erdő? Ez is csak tudati dolog. Fák csoportját jelenti az erdő, de mégiscsak egyetlen egységnek tűnik, úgy tűnik, minthogyha lenne külön olyan dolog, hogy: erdő. Hány fa kell ahhoz, hogy már erdőnek nevezhessük? És meddig még csak liget? Ám, ha az erdő fákból áll, akkor a fű, ami az erdőben van, az már nem erdő? Dehogynem. De akkor most a fű erdő? Nem. Az erdőben lévő fű mégis az erdő? Ezek mind átjárható fogalmak. Nem objektívek. Buddha a kocsi hasonlatával azt mondta,…
Tovább olvasom

Laár András és a buddhizmus – 3. rész

Blog
A Négy Nemes Igazságból az első úgy szól: "A létesülés szenvedés". A létesülés alatt nem az abszolút Létet értette. Az abszolút Lét szanszkritül úgy hangzik hogy szat. E szó egyszerre jelenti azt, hogy Tisztaság, Igazság és Létezés. A konkrét formájában megjelenő létesülés a bhava. Mondjuk úgy, hogy egy bizonyos konkrét létformát a bhava szóval jelölnek. Buddha erről a bhaváról beszélt, s az első igazság páli nyelven úgy hangzik, hogy bhava dukkha. A bhava azt jelenti, hogy egy bizonyos létforma, a dukkha pedig azt jelenti, szenvedés. Ám a dukkha nem pusztán azt jelenti, hogy gyötrődés, amit az érez, akit kínoznak, hanem az általános akadályozottságot, az elégtelenséget, nehézkedést is ez a szó fejezi ki. E szóban a „kha" a kerékagy lyukát jelenti. Amikor a kerékagy lyuka és a tengely közé valami kis…
Tovább olvasom