Laár András és a buddhizmus – 5. rész

Blog
Minden ürességtermészetű Kialakult tehát a buddhizmus későbbi változatában egy olyan szemlélet, amely szerint valójában minden ürességtermészetű. Nincs olyan jelenség, amely önmagában létező lenne. Minden csak egymás viszonylatában valami, és ez azt jelenti, hogy az Abszolút Igazság a létezéssel kapcsolatban az, hogy minden jelenség - beleértve az embert, mint szemlélőt, és az egész világot, mint a szemlélet tárgyát - üresség-mentességtermészetű. Semminek sincs önmagában rejlő léte, se az énnek, se a külső dolgoknak, semminek. Ugyanakkor bizonyos szempontból mégis a tapasztalás folyamata során valóságosnak tűnnek, tehát kétfelé kell választani a dolgot. Ez a kétfelé választás a Két Nemes Igazság formájában jelent meg. Buddha eredeti kinyilatkoztatásaihoz képest, amelyek a Négy Nemes Igazságot helyezték alapul, azokat nem vitatva és nem mondva, hogy azok nem helyesek, a Két Nemes Igazságra helyeződött a hangsúly. Ez a törvény…
Tovább olvasom

Laár András és a buddhizmus – 4. rész

Blog
Tudat teremtette dolgok között élünk Az alaptanítás mellé való az ürességről szóló tanítás, amely kimondja, hogy a dolgok önmagukban nem valóságosak. A minket körülvevő világ nem objektív valami, a jelenségek benne nem objektíven, hanem szubjektíven létező dolgok. Valójában nem megfogható, hogy mi micsoda. Például mit jelent az, hogy erdő? Ez is csak tudati dolog. Fák csoportját jelenti az erdő, de mégiscsak egyetlen egységnek tűnik, úgy tűnik, minthogyha lenne külön olyan dolog, hogy: erdő. Hány fa kell ahhoz, hogy már erdőnek nevezhessük? És meddig még csak liget? Ám, ha az erdő fákból áll, akkor a fű, ami az erdőben van, az már nem erdő? Dehogynem. De akkor most a fű erdő? Nem. Az erdőben lévő fű mégis az erdő? Ezek mind átjárható fogalmak. Nem objektívek. Buddha a kocsi hasonlatával azt mondta,…
Tovább olvasom

Laár András és a buddhizmus – 3. rész

Blog
A Négy Nemes Igazságból az első úgy szól: "A létesülés szenvedés". A létesülés alatt nem az abszolút Létet értette. Az abszolút Lét szanszkritül úgy hangzik hogy szat. E szó egyszerre jelenti azt, hogy Tisztaság, Igazság és Létezés. A konkrét formájában megjelenő létesülés a bhava. Mondjuk úgy, hogy egy bizonyos konkrét létformát a bhava szóval jelölnek. Buddha erről a bhaváról beszélt, s az első igazság páli nyelven úgy hangzik, hogy bhava dukkha. A bhava azt jelenti, hogy egy bizonyos létforma, a dukkha pedig azt jelenti, szenvedés. Ám a dukkha nem pusztán azt jelenti, hogy gyötrődés, amit az érez, akit kínoznak, hanem az általános akadályozottságot, az elégtelenséget, nehézkedést is ez a szó fejezi ki. E szóban a „kha" a kerékagy lyukát jelenti. Amikor a kerékagy lyuka és a tengely közé valami kis…
Tovább olvasom

Laár András és a buddhizmus – 2. rész

Blog
A lét szenvedés Hamarosan - 1985-ben vagy '86-ban - föl is vettem a buddhista vallást, ami voltaképpen abból állt, hogy az öt erkölcsi fogadalmat meg kellett tenni. Az e fogadalmakhoz járuló tanítás szerint, ha valaki ezeket nem tartja be, akkor ő nem gonosz vagy bűnös, ezért nincs kitaszítva a buddhisták közül. Úgy mondták, hogy ezek irányelvek, ezekbe az irányokba törekedjél. Ha véletlenül mégiscsak lesznek szeretőid, nem tudsz hűséges maradni, az nem jelenti azt, hogy bűnös vagy és el vagy kárhozva. Továbbra is legyen az a törekvésed, hogy találd meg azt, akivel igazán élnél, és törekedjél arra, hogy ilyet ne kelljen máskor tenned. Megy tehát az ember az úton, elesik, de aztán föláll és megy tovább. És ha megint elesik, megint föláll. És ezt nem úgy kell tekinteni, hogy felmentést kap…
Tovább olvasom

Laár András és a buddhizmus – 1. rész

Blog
András arról mesél, hogy közel 30 éve (1985-ben), hogyan és miért érintette meg a buddhizmus: A buddhizmus nem Istennel, hanem a dolgokkal foglalkozott, azzal, hogy miként vannak a dolgok, és azzal, hogy az embernek milyen legyen a viszonya a dolgokhoz. Türelmes és bölcs felfogás volt ez. Rögtön a buddhizmus hívévé szegődtem, s magamban azt mondtam, hogy mindig e felfogást kerestem. Először is megtudtam, hogy amikor belép valaki buddhistának, mi az a néhány fogadalom, amit meg kell tennie. A keresztényeknek 10 parancsolatuk van, a buddhistáknak 5. És ez az 5 számomra nagyon világosan érthető volt. Az első parancsolat a nem ártás. Ez gyönyörű: fogadom, hogy nem ölöm meg a lényeket és nem ártok, nem okozok a lényeknek szenvedést, tudva azt, hogy minden lény szenved, szenvedő lényekből áll a világ. Minden egyes…
Tovább olvasom